Értékelés: Marissa Meyer - Cursed - Átkozottak (Aranyfonó 2.)
"Már megtanulhattad volna […], hogy a legjobb történetek sosem érnek véget. Szerintem a „boldogan éltek, míg meg nem haltak" az egyik legnépszerűbb hazugságom."
"Fogadom, hogy minden egyes melletted töltött pillanat épp olyan kedves lesz számomra, mint a fonott arany, olyan értékes, akár a röpke, halandó életek. Fogadom, hogy még egy örökkévalóság után sem fogom unni, hogy holdfényben fürdő szemedet és napcsókolta ajkadat nézhetem. Ha velem vagy, soha többé nem érzem magam elveszettnek, magányosnak, nem kínoz majd a céltalan élet jelentette végtelen gyötrelem. Ha velem vagy, kiteljesedem, és az életemet annak szentelem, hogy szeresselek és kiegészítselek."
Fülszöveg:
"Az adalheidi kastélyban nagy a felfordulás.
Serilda és Arany képtelen megtörni az őket Adalheid kísértetjárta kastélyához kötő átkot. Örökre csapdába estek. A végtelen hold éjszakáján a Lidérckirály el akarja kapni a hét isten egyikét, hogy visszahozza a szerelmét, Perchtát, akit korábban száműztek az alvilágba.
De hamar világossá válik, hogy a Lidérckirály bosszúvágyátnem csillapíthatja egyetlen kívánság, és a valódi céljai végzetes hatással lehetnek a halandók világára.
Serilda és Arany mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a király végrehajtsa a tervét. Közben próbálják kideríteni, mi Arany valódi neve, és igyekeznek felszabadítani a sötét szerzeteket szolgáló szellemeket is.
Úgy tűnik, egyedül a szerelmük erejére számíthatnak, miközben a gonoszok csatarendbe állnak..."
"Szerelem az, amikor az ember pontosan tudja, mi mindennel képes a másik az őrületbe kergetni, de valamiért mégis őt akarja ölelni, amikor leszáll az éj, és az ő karjában akar ébredni, mikor felkel a nap. A szerelem az a megnyugtató tudat, hogy a másik támogat és elfogad, a hóbortok, hibák ellenére is. Sőt, talán részben pont azok miatt szeret."
Értékelés:
A Gilded olvasása után hihetetlenül kíváncsi voltam a folytatásra, végül azonban nem azt kaptam, amire számítottam - de nézzük a pozitív oldalát: legalább csak duológia maradt.
Viszonylag hamar mélypontra jutott a Cursed. A történet a Lidérckirály és Serilda esküvőjével folytatódik, és ha őszinte akarok lenni, már itt is voltak fenntartásaim a kötettel kapcsolatban. Rengeteg volt a felesleges rizsa és oldalkitöltés, legyen szó az előző rész történéseinek és Serilda tervének felelevenítéséről, de maga a főszereplő is túl sokat gondolkodott. Ezek a részek számomra csaknem megölték a kötet hangulatát, és az egyébként fontos történéseket is háttérbe szorították. Szerencsére ebből az állapotból - legalábbis néhány fejezet erejéig - sikeresen kilábalt Meyer, de őt ismerve ennél többet vártam.
A fő cselekmény viszonylag egyértelmű: Serilda és Arany meg akarja törni az őket sújtó átkot, így minden lehetőséget megragadnak, hogy a testüket keressék Adalheid kastélyában. Főszereplőnket bűntudat gyötri az első rész első mondata óta: mindenért magát hibáztatja, így mikor megtalálják a testüket, nem törik meg az átkot, helyette még több száz oldalon át vergődnek. Lassan, hihetetlenül lassan áll össze a kép az istenekkel és Arany történetével kapcsolatban. A megoldás egyébként viszonylag hamar beleugrik Serilda ölébe, ő azonban túl - bocsánat - buta hozzá, hogy észrevegye, pedig még az én szememet is kis híján kiszúrta.
A fordulatok egész változatosnak bizonyultak: volt, ami meglepett, amit kilométerekről láttam előre, de olyan is akadt, amit annyira feleslegesnek tartottam, hogy majdnem becsuktam a könyvet (Wyrdith, itt elsősorban rád nézek...). A befejezéssel kapcsolatban is vegyes érzéseim vannak: néhol elkapkodottnak éreztem, helyenként viszont alig bírtam kivárni, hogy végre tovább léphessünk, azonban azt nem tagadhatom, hogy voltak benne kifejezetten jó mozzanatok is.
Összességében nem mondhatom, hogy a Cursed egy kifejezetten rossz könyv lett volna - épp ellenkezőleg, számos jó pillanata volt -, azonban nem vagyok maradéktalanul elégedett, és sokkal, de sokkal többet vártam tőle. Most, hogy elolvastam a duológiát, azt is ki merem jelenteni, hogy az egész történetet egyetlen kötetben is el lehetett volna mesélni.
Kiadási információk:
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 480
ISBN: 9789633994788
Megjelenés ideje: 2023. június 15.